A napokban megpróbáljuk utolérni magunkat. Végre van töménytelen mennyiségű spanyol netünk, – igen-igen, már Barcelonában vagyunk – és némi anyagunk arról, ahogy idáig jutottunk. Egyelőre ezeket az élményeinket posztoljuk…
Berlinben vásároltunk online egy kamerát, nagyon klafa, vízálló is meg hű-meg-há. Sanyo xacti ca-8. Wow. Jól is jött a vízállósága már, kicsit esős volt az út itt ott. De erről majd a következő bejegyzésben.
És akkor itt egy bónusz, Dénes a férfivécében :)
Amszterdam igazán BAHHHH (lsd: hangutánzószó. jelentése:azta k****, nem gondoltam volna, hogy ez ilyeeeeen)
Reggel f7kor indultunk Berlinből. Az az igazság, hogy még pihentünk egyet az út előtt, és milyen jól is tettük.
A Berlin-Amszterdam út oké volt. Teljesen rákattantam a szélerőművekre. Elragadtatva néztem őket. Dénes vezetett végig. A végén már elég fáradt volt, de hősiesen falta a kilómétereket. A mi autónk is nagyon fitti volt. Imádom is érte!
Délután 5 körül érkeztünk meg a campingbe, amit már előzőleg kinéztünk. Ügyesek voltunk, feldobtuk a sátrat, belefújtuk a matracoot, beköltöztünk. Már nagyon éhesek voltunk, valahogy két napja nem jutottunk meleg kajához, csak a jó német, általunk nehézkenyérnek hívott, tömör barnakenyeret nyomtuk. Eléggé emészthetetlen folyton azt enni. Kempingezés 2 éjszakára, árammal, sátorhellye, motorral 2 emberre 54Eur+a zuhany coins 2Eur. 15E Ft körüll. Azé elég drága. Viszont minden tiszta és rendezett. Szép a fű. :)
Bementünk motorral a városba. Kb 10 km-nyire vagyunk tőle. Leparkoltunk az első adandó alkalommal egy csomó veszpa meg bicaaj közé. Elképesztően nyomulósan vezetnek. Itt a biciklis és a robogós az istenek, minha ők irányítanák a forgalmat . Tolják neki rendesen a számukra kialakított sávban. Sokkal agresszívabban, mint ahogy azt Berlinben megszokhattuk.
Valami görög-török kajáldában végre ettünk egy kis főttet. Nagyon jót tett már. Aztán tanakodtunk. Szerezzünk valahogy füvet és menjünk vissza a sátorba, mert már nagyon hideg van. Ja, igen ezt el is felejtettem, befagyott a seggünk, olyan hideg van. Nem is képzeltem, hogy júniusban nem meleg van, hanem hűvös és csapadékos. Szerencsére nem áztunk el.
-Na gyere, keressünk egy cafeshopot.
-Jó, de most te beszélsz, m mindig én szoktam.
-Oké.
Cafeshopba be. Nem nagyon kellett mondanunk semmit, a csaj elénk vágta az „étlapot” . Volt rajta 4 fajta fű, melyiket kérjük. White widow-t. Mennyit? Ennyit. Oké. Annyira megdöbbentő volt az egész. Ezt így elképzelni sem lehetett korábban. Persze már hallottunk közeli ismerősöktől személyes tapasztalatokról, hogy érdekes hely ez és laza, de hogy ennyireeee. És a csaj fogta a zacsit, hagyta h válasszunk. És ez tök természetes volt. Mintha egy kiló kenyeret vettünk volna a közértben.
Hazajöttünk. Kockára fagytam az autópályán, nem is nagyon sikerült felmelegedni. 9-10 fok körül lehetett, de nem volt olyan igazi sötét este. Szerencsére :) Kipróbáltuk a szerzeményünket. Elgondolkodtató. Megszerveztük a lefekvés menetét. Elég különös mindig újabb és újabb szokásokat kialakítani egy-egy idegen helyen. Persze a lényeg mindig ugyanaz, mégis. Szokások nélkül, igazán csak az adott pillanatok vannak.
Dénes hajszárítóval felmelegítette az alvókabint, felvettünk millió réteget, összecipzároztuk magunkat és melegítettük egymást.
Az éjszaka igen hideg volt, többször fel is ébredtem, hogy na, akkor most már fordulni kell, h a másik oldalam se fagyjon le.
Túléltük. Reggel 9 kor ébredtem arra, hogy nagyon meleg van a sátorban és hogy valakik kiabálnak. Rengeteg indiai (bocs ha tévedek, de csak azok lehetnek) van a kempingben, valamiféle baseball-hoz hasonló labdajátékot játszanak és nagyon szurkolnak. Fura zene is szól, meg elég hangosak. No, mindezekről később, most indulunk be a városba, ma alaposan körülnézünk és keresünk egy internet kávézót h feltöltsük az anyagot.
De hol vannak a kurvák?
Kávézó és internet volt, csak éppen nem úgy, ahogy azt mi szerettük volna. A net nem wifin jött, hanem pár terminál volt kitéve egy cofeshopban. Furák voltunk, ahogy ittuk a kávét, nem füveztünk és nem neteztünk. Sebaj, akkor veszünk netet a campingben este, 5EUR 2 óra. Addig megírok mindent.
Szóval.
Nagyon szép volt az idő egész nap, így sokkal barátságosabb az egész ittlét, de azért azt eldöntöttük, hogy nem maradunk annyit, hétfő helyett már vasárnap lelépünk. Autópályát elkerülve, iszonyú rétegesen felöltözve bekanyarogtunk a centrumba. Legalábbis Garmin és Dénes szerinti centrumba. Volt ott sok ember, meg utcácskák, meg egy Meki, ahol jól belakmároztunk. Jó, hát tudom, választhattunk volna valami autentikusabbat is, de nem akartuk a pocakunkat a véletlenre bízni. Az ilyesmik meghatározó szempont, lássuk be.Sétáltunk egy karikát, áthaladtunk egy piacon is. Persze vettünk ezt-azt. Leggingset nekem, zoknit Dénesnek, lakatot a trélernek. Fontos dolgok ezek. :)
Aztán D indult volna már, hogy akkor ez most így oké, láttuk Amszterdamot, mehetünk „haza”.
Hohó, mondom, és mit válaszolsz majd, ha kérdezik milyen volt a piros lámpás? Gyerünk, keressük meg. Megkérdeztük a cafeshopost. Baromi gyenge angollal eljelbeszédelte, és mi megtaláltuk.
No igen, ez már centrum! Baromi sok ember. Nem. Iszonyú sok ember, néhányan furcsán nevetgélnek. Mindenhol kiülős cafek, szuvenyir boltok. Vettünk hűtőmágnest. :) Lányok még mindig sehol.Mentünk a tömeg után. Láttunk pár elfüggönyözött nagy ablakot. Igen, ez lehet az, de még biztosan alszanak. Mentünk tovább, hopp ott egy, ott is, meg ott is. Középen canal, két szélén házak, nagy ablakokkal, lámpákkal, függönyökkel, ilyen-olyan lányokkal. Volt szép is, de azért ez még nem a sűreje, ők biztosan később kelnek tényleg. Érdekes volt, harapni lehetett a férfihormontól szikrázó levegőt. A csajok himbálták magukat, rugóztak a kirakatokban a hatásosabb látvány kedvéért. Hatásos volt nemmondom.
Nekünk elég volt most ez az egy nap itt. Belsőbb életért kettő sem lenne elegendőbb, csak egy „helyi Simon” tudna bevinni minket a „bugyrokba”, esetleg egy túristakönyv. De nekünk egyik sincs, megyünk hát. Elhúzúnk melegebb éghajlatra.
Berlin igazán kedves a szívünknek.
Egyedül az időjárás az, amihez szokni kell, de amúgy az sem vészes. Vannak kifejezetten esős napok, de ilyenkor is látni biciklist éppúgy, mint a napsütésben. Vannak kevésbé kiszámítható esők is, csak az ég színe és a tipikus viharjelző szél jelzik, hogy zuhé közeleg. Érdemes tehát esernyővel, esőkabáttal felszerelkezve nekiindulni. Bár az elázós vihar hamar el szokott vonulni, célszerű kivárni egy védettebb helyen. Az esernyő jól funkcionál napos időben is. :) A nap később fekszik, korábban kel. Előfordul, hogy nyári időszakban este 9-f10 körül még tök világos van.
Nem kell félnie a német nyelvet nem beszélő turistának sem. Teljesen általános, hogy mindenki beszél angolul is. Volt olyan, hogy a hotdogos jelezte, hogy ő csak kicsit tud angolul, aztán kiderült, hogy megszégyenítő módon nyomja a kajaárulást inglisül is.
Ha pedig magyar hangokra vágyik az ember, nem kell messzire menni. A CHB-ben mindig találni egy kedves honfitársat, aki tud segíteni szinte bármiben.
A helyi magyar kolónia egyébként is könnyen fellelhető, ha elmegyünk egy amúgy is kihagyhatatlan Rotfront koncertre. A buli jó, a zene sokszinű, a közönség változatos, az ital az itt is alkoholból van. Érdemes kinézni egy dátumot a naptárjukból.
Sportolási lehetőségek közül van aki napi szinten űzi a bringázást ugye, de nekem volt módomban és kedvemben kipróbálni egy jógakurzust. Nem csalódtam. Sokszor német nyelven folyt az óra, de a jóga nyelve egy, szóval az alap szavakat, mozdulatsorokat hamar meg lehet tanulni. Felszívtam a tudást, mint egy szivacs. Mindig nagyon kedvesek voltak velem, és nagyon jól jött egy fix program, amihez alakíthattam a többit. Lehet még berlinben falat is mászni, ha jól rákészül az ember, sztem kihagyhatatlan a dolog. Van sok tó is, ahol vitorlázni motorcsónakozni is szabad. Lehet bérelni nem annyira horror összegért. Sok futó szaladgál az utcákon, ehhez csak egy jó cipő kell, de vannak gumiszaladó pályák is, mint a Margit-szigeten, olyanok. A fitness termek nem olcsók, de vannak :)
A közlekedés nagyon jó. A tömegközlekedést korábban kipróbáltuk, minden működött, mint az óramű. A járművek tiszták, az útvonalak alaposan átszelik a várost, nehéz eltévedni. A jegyárak napi szinten nem drágák. Érdemes kihasználni a napi jegyeket alaposan. Autóval és motorral sem volt problémánk egyszer sem. Nem volt gondunk a német sofőrökkel, bár az a hír járja róluk, hogy erőszakosak, de mi ilyennel nem találkoztunk. Tök rendben van.
A biciklisek jól beépült része a forgalomnak. Mindenki odafigyel mindenkire. Hosszú itt-tartózkodásra érdemes beszerezni egyet, akár használtat is, nagyon hasznos.
Az öltözködés egy külön posztot érdemelne. Láttunk mindenféléből, de egy biztos, itt tuti nem fognak megszólni, ha extrémül nézel ki. Szoknyás-magassarkús-biciklis épp úgy jelen van, mint az öltönyös-motoros, vagy a fekete-szakított-ruhás-punkfrizurás-felszolgáló. Elférnek egymás mellett, le sem szarják, hogy ha pizsiben mész ki……
……
Húú, még van pár téma, amiről írni akartam, de az a helyzet, hogy éjjel 2:42 van, most pakoltuk tele a kocsit és indulunk hamarosan Amszterdamba.
Most lemarad a vásárlás, szabadidő, sörök, látványosságok és a művészet tervezett témaköre. Azért hollandiából mégsem írhatok berlinről. Lesz ott is elég érdekesség.
De konklúzió nélkül nem megyünk sehová.
Azt vettük észre, hogy igenis összetartó nép a magyar, mégha ehhez 900 km-nyire kell eltávolodni kis hazánktól. Minden nemzetnek megvan a maga keresztje, gondoljunk csak a németek führerére.. Nem para a magyar depi innen nézve. Sőt. Az otthoni helyzet szomorú, de ki fogja megoldani, ha nem azok, akik benne vannak? Nyugi, ide is elér a válság szaga. Az itteni lakosok véleménye szerint igenis idegesebbek a megszokottnál, bár ez nekünk egyátalán nem jött át. Senkivel itt a nemzetek olvasztótégelyében nem volt gondunk. Kedves, előzékeny vagy semleges hozzáállást tapasztaltunk, de negatívat egyszerse, Berlinben sehol. Igaztán élhető város. Művészembernek különösen!
Készülődünk a tovahaladásra. Elmentünk a hőn szeretett Louis áruházba és jól bevásároltunk camping felszerelésből. A képen látható sátor lesz a következő otthonunk, mintegy 10 napon, és 3(4) országon át. Én leszek a félvér néni, Dénes meg az izmos bácsi :)
4.én, csütörtökön indulunk. Még 2 napunk van felkészülni, újra bepakolni, most tematikusan. Még el kell használnom az utolsó jógám és szerezni kell felfújhatós ágyat (amit otthonról nyugodtan elhozhattunk volna, ha elég kitartóan mondom, hogy márpedig az kell.)
Elképzelhető, hogy a Reistag tetején lévő buborékba már nem jutunk fel, ami kár, viszont van hűtőmágnesünk (az mindenhonnan kell) :)
Tehát a tervek szerint a hétvégén már Amsterdamban próbálgatjuk a hírhedt cafeshopokat.
Majd elmegyünk Franciaországba, ezen belül is Calaisba, ahol letáborozunk és másnap reggel 10-ig odaérünk az Eurotunnelhez motorral. Ezen átmegyünk az angolokhoz. Elmotorozunk Londonig, ott töltjük a napot, majd este vissza a csalagúton a campingbe.
Szerdán elmegyünk Párizsba, ahonnan majd csak szombaton indulunk tovább Barcelonába. Az időterv teljesíthető. Remélem, hogy elég szerencsések leszünk ahhoz, hogy egyben célt érjünk és még élvezzük is ezt a szuper utat, melynek költségei felérnek egy hónapnyi berlini tartózkodásunkkal. Pedig "csak" campingezünk :)
Fel vagyunk vértezve szuper hálózsákokkal is, melyek nem hidegre vannak kitalálva (reméljük ilyenben nem lesz részünk) viszont a kettő összezippzárazható "franciaággyá".
Kiváncsian várjuk az elkövetkezendő közel 2700 km-t. Korábban egyikünk sem járt egyik tervezett országban sem. Barcelonáig nincs egyetlen ismerősünk sem, kivéve az utazók védőszentjét, aki mindig velünk van.
Utcai fesztiválon jártunk. A rendezvény lényege, hogy minél több kultúra képviseltesse magát, és különböző színes-szagos-zajos produkcióval, tánccal vonuljon az utcán karneváli hangulatot biztosítva. Egy kétméteres fal tetején csücsülve követtük az eseményeket egy ideig, majd csatlakoztunk meghívóinkhoz egy piknikre. Tök jó volt. :)
A hétvégére remek programot sikerült kitalálnunk.
Igaz tavalyelőtt már jártunk erre, de imádtuk és most megismételtük.
Potsdam igazán nincs messze Berlintől és olyan fenséges a környezet, hogy ilyen helyre szívesen visszatér az utazó. Csomó tó van mindenfelé, mi is egynek az északi partján, erdős-bokros, tiszta levegőjű, kacskaringós úton mentünk. Gatownál megálltunk a parton ebédelni, bámészkodni. Csak lestük a vízi forgalmat meg a németek hőérzetét. Tényleg csodálatos, hogy ki mit nevez melegnek vagy nyárnak. Amíg ők strandoltak, nekem elkélt a hosszú ujjú póló. Szóval van itt nyár, csak nem kárpátmedencei szemmel mérve. (Amúgy is csak május van :))
A potsdami Sansoussi-parkba már tényleg ismerősként mentünk. Még mindig gyönyörű a környezet. Kihagyhatatlan.
Ma este kezdődik a Rotfront 1 hetes, maratoni lemezbemutató koncertje a Kaffee Burger-ben – ahol Madonna is bulizott. Az alábbi videó pár hete készült Budapesten, az A38 hajón, ahol szintén ott voltunk. :)
Az elmúlt napokban Simon rengeteget dolgozott, hogy a különleges alkalomra új honlappal jelentkezhessen a zenekar. A végeredmény a http://www.rotfront.com/ címen látható, amely nyomokban az én kódjaimat is tartalmazza.